Közel két év után először csökkentett kamatot a kínai jegybank hétfőn, pedig a negyedik negyedéves gazdasági növekedés felülmúlta a várakozásokat. A jegybank valószínűleg már az omikron okozta kihívásokra kívánt reagálni a döntéssel.
Képes-e egy jegybank hosszan tartó pozitív hatást gyakorolni a reálgazdaságra laza monetáris politikával? Ha igen, kell-e tartanunk a hatás megfordulásától, vagyis attól, hogy hosszú távú reálgazdasági áldozattal fog járni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021. júniusában megkezdett kamatemelési ciklusa? A makrogazdasági elmélet hagyományos válasza mindkét kérdésre határozott nem: csak rövid távon képes hatást gyakorolni a monetáris politika a reálgazdaságra, hosszú távon nem. A közelmúlt kutatásai azonban egyre meggyőzőbb érvekkel álltak elő a hagyományos állásponttal szemben. Ezek arra utalnak, hogy mégis lehetnek hosszú távú hatásai a monetáris politikának a reálgazdasági teljesítmény, a munkanélküliség vagy éppen a reálbérek alakulására, és ezek kihatnak mindannyiunk életszínvonalára hosszú távon.
Decemberben 8,2 százalékra nőtt a román éves inflációs ráta, tavaly egész évben pedig a fogyasztói árak átlagban 5,1 százalékkal emelkedtek 2020-hoz képest - közölte pénteken a román országos statisztikai intézet. Novemberhez képest 0,7 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak.
Lael Brainard, Joe Biden elnök jelöltje a Fed alelnöki pozíciójára szenátusi meghallgatásában az infláció elleni fellépés szükségességét emeli ki - derül ki az előre nyilvánosságra hozott beszédében. Brainard volt a baloldali, progresszívnek nevezett demokraták favoritja a Fed elnöki posztjára.
A múlt hetivel megegyező 4%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti eszközét az MNB, ezzel a korábbi sorozatos kamatemelések után már másodszor nem változtattak. Ebben elsősorban a forint erősödése játszhatott szerepet, az elemzők szerint lassan átállhat havi kamatdöntésre a jegybank.
Az árszabályozásokra, az állam szabályozói szerepének erősödésére a lakosságot ért negatív költségsokkok miatt van szükség – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint a kamatstop ideje alatt a lakosságnak érdemes fix kamatozásúra váltani a hiteleit, a vállalati hitelpiac 2022 második felére várható kiszáradását pedig felújított jegybanki hitelprogramokkal lenne szükséges megakadályozni.
Ősszel sorozatosan emelte a kamatot az MNB, ennek ellenére az év végén is 370 körül járt a forint az euróval szemben. A jegybank már beígérte, hogy 2022-ben is folytatja a szigorítást, a várakozások szerint akár 5 százalék feletti irányadó kamat is jöhet az új évben.
Az inflációs nyomás erősödését említették legtöbbször a megkérdezett elemzők, amikor a jövő évi kis valószínűséggel bekövetkező, de annál jelentősebb piaci-gazdasági hatású forgatókönyvről kérdeztük őket. A pozitív és a negatív kockázatokra is rákérdeztünk, ebben a cikkben utóbbiakat vesszük sorra: az elemzők megemlítették a zöld fordulat elmaradását, az energiaárak további emelkedését, Kína stagnálását, az omikronnal kapcsolatos kockázatokat, de még egy Donald Trump vezette amerikai forradalom is szerepel a válaszok között.
Nőtt annak az esélye, hogy a lengyel elnök újabb hat évre Adam Glapinskit nevezi ki a lengyel jegybank élére – ezt maga Andrzej Duda mondta kedden a Bloomberg tudósítása szerint.
A 2021-es év tele volt nem várt fordulatokkal, de mindezek közül három tényező, ami kiemelkedik. Három folyamat van, amely boríthatja az egész makrogazdasági pályát 2022-ben: az infláció, a külső egyensúly és a költségvetési folyamatok. Ha mindez ismerős, az nem véletlen: 2007–2008 köszön vissza, hisz némi túlzással "ugyanilyen volt igazából már akkor is, épp mint most".
A csütörtöki egyhetes betéti tenderen 20 bázisponttal magasabb, 3,8%-os kamat mellett hirdette meg eszközét az MNB, ezzel folytatódik az utóbbi hetekben látott kamatemelési sorozat.
A cseh jegybank kereken 1%-ponttal emelte a kamatot decemberi ülésén, ezzel 3,75%-ra nőtt az irányadó kamatszint. A régiós jegybankok szigorodó hangneme kitart. A hírre a korona erősödött és azóta is erősödőben van. A forint eddig némileg gyengült ma.
Közel 30%-os erősödést mutatott be a dollárral szemben a török líra hétfőn este, miután Recep Tayyip Erdoğan elnök a gazdaság dollarizációjának visszaszorítását célzó, hosszabb távon kétes sikerű rendkívüli intézkedéseket jelentett be.
Joachim Nagel lesz a Bundesbank új elnöke, aki Jens Weidmannt követi - közölte Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfőn Twitter oldalán.
Azonnali hatállyal leállítja állampapír-vásárlási programját az MNB – jelentette be kedden a Monetáris Tanács. A lépésre az utóbbi hetek visszafogott piaci jelenléte után már számítani lehetett. A program másfél éve alatt a magyar államadósság közel tíz százaléka került a jegybank tulajdonába, és valószínűleg jó darabig még ott is marad, hiszen az első megvásárolt papírok majd csak 2025-ben járnak le.
Újabb 30 bázisponttal 3,6%-ra emeli irányadó kamatát az MNB – derül ki a csütörtöki egyhetes betéti tender meghirdetéséből. A lépéssel bő egy hónap alatt már 180 bázispontot szigorított a jegybank.
Ma este tartja az év utolsó kamatdöntő ülését az amerikai jegybank, amelyen várhatóan bejelenti, hogy a jelenleginél gyorsabban vezeti ki a világtörténelem leggrandiózusabb monetáris eszközét. A kötvényvásárlási program gyors kivezetésének hatásait egyelőre nem ismerjük, csak sejtjük. De nem is az elsőkörös hatások miatt van szükség a kivezetés felgyorsítására: a jegybank ezzel akarja megteremteni a lehetőséget egy másik eszköz használata előtt, amellyel hatékonyabban felveheti a harcot az egyre súlyosbodó inflációs nyomással. Az áremelkedés valóban döbbenetes, és sokak szerint elkésett a lépéssel a Fed - de visszatekintve meg lehet érteni, hogy miért halogatta a szigorítást a jegybank. A reálgazdasági fejlemények látszólag akár türelmességre is bírhatnák a jegybankot, de valójában nincs ok a hezitálásra: az omikronnal kapcsolatban túl sok a bizonytalanság, a relatíve magas munkanélküliségre pedig a jegybank többé nem tud hatni.
Három órakor sajtó háttérbeszélgetést tartott Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank ma újabb 30 bázisponttal 2,4%-ra emelte az alapkamatot, ennek hátteréről beszélt elsősorban.
A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött, amely értelmében a jegybank leállítja a kötvényvásárlásait - derül ki a jegybanki közleményből. Ezzel együtt a Tanács a mai ülésén a Növekedési Kötvényprogram befejezését is elhatározta.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
